Legkeresettebb alkotók
  • Batthyány Gyula keresett alkotó
    Batthyány Gyula
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Spányik Kornél keresett alkotó
    Spányik Kornél
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Perlrott Csaba Vilmos keresett alkotó
    Perlrott Csaba Vilmos
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László

Medveczky Jenő Tanulmányok

  1. Medveczky Jenő - Aranykor
    1. Medveczky Jenő a magyar újklasszicista festészet egyik legjelentősebb és egyben legérdekesebb képviselője. Festményein szigorúan zárt, végletekig kiérlelt kompozícióra törekedett, lelkiismeretes, kompromisszumot nem tűrő művészi alkata virtuóz technikai tudással párosult. A XX. század harmadik évtizedében hasonló stiláris vonások tűntek fel olyan, egymástól távol élő alkotók munkáiban, mint a Franciaországban dolgozó Barque és Picasso, a Bauhausban működő német Oscar Schlemmer vagy az olasz Felice Casorati. A józan, leíró jellegű formaadás, a hangsúlyos, éles körvonal és a plaszticitást fokozó felületképzés Európa szerte újra "divatos" stílusjegyekké váltak. A Medveczky-festmények formai előképeinek forrásvidékét ezért lehetetlen pontosan meghatározni. Dolgozott Párizsban, ahol megérintette az École de Paris inspiratív, örökké lüktető kulturális közege és megértette a kubizmus szerkesztési tanulságait, s több tanulmányutat tett Itáliában is, a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként. Az Aranykor című művét szemlélve egyértelműen feltűnik az olasz XIV. és XV. század festészetének, elsősorban Giotto, Masaccio és Piero della Francesca képeinek hatása, az ebben a hagyományban gyökeredző monumentális, tömör megfogalmazás, a tradicionális kompozíciós sémák felhasználása. A színkezelés és a testfelületek modellálása az olasz manierista festők, többek között Bronzino kifinomult, éteri megoldásait idézi, az arcok megformálásának eleganciája, a vonalvezetés érzéki dallamossága pedig a francia klasszicista festőművész, Ingres alkotásait juttatják eszünkbe. Medveczky festménye az antikvitás, a reneszánsz, a klasszikus tradíció Európa egészét újra és újra megihlető erejét bizonyítja. Képe szervesen illeszkedik abba a stíluskörbe, melyet - a földrajzi elhelyezkedéstől függően - az Art Deco, a Novecento Italiano vagy a Neue Sachlichkeit nevekkel jellemezhetünk.

      PROVENIENCIA
      Körner Éva gyűjteménye

      IRODALOM:
      Lóránth László: Paletta. Jelen Könyvkiadó, Budapest, é.n.
      O. Jobbágyi Zsuzsa: Medveczky Jenő. Budapest, 1982.
      P. Szücs Julianna: A római iskola. Budapest, 1987.

      MP

  2. Medveczky Jenő - Hegedűs csendélet (Zene)
  3. Medveczky Jenő - Fiatal hölgy fekete kesztyűben
    1. Jelezve balra lent: Medveczky 32

      Irodalom: Lóránth László: Paletta. Jelen Könyvkiadó, é.n. O. Jobbágy Zsuzsa: Medveczky Jenő. Budapest, 1982. P. Szücs Julianna: A római iskola. Budapest, 1987.

  4. Medveczky Jenő - Terasz (Három grácia)
  5. Medveczky Jenő - Három grácia
    1. Medveczky Jenő a magyar újklasszicista festészet egyik legkövetkezetesebb és egyben legeredetibb hangú képviselője volt. A két világháború között készült alkotásainak legjobbjai finoman egyensúlyoznak a párizsi art deco és a római novecento irányai között. A Terasz, mely az életmű egyik kiemelkedő, múzeumi rangú darabja, az európai művészet történetének egy kivételes korszakáról tudósít. Miután az izmusok forradalmi lendülete az első világháború idején kifulladt, a tradicionális kereteket felszámoló formai újítások, kifejezésbeli kísérletek helyett a lecsendesedés, lehiggadás ideje következett. Egész Európán végigsöpört egy hangsúlyosan klasszicizáló művészeti impulzus, mely egyaránt tetten érhető olyan, egymástól igen eltérő karakterű alkotók művein, mint a Párizsban dolgozó Picasso, a Bauhausban működő Oscar Schlemmer, vagy az olasz Felice Casorati. A hagyományos festői értékek újra "divatossá" váltak, a közvetíteni kívánt tartalom, a mesterségbeli tudás, a kiérlelt, lezárt kompozíció újra fontossá, a kvalitás mércéjévé vált. Ezek a stílusjegyek tűnnek fel Medveczky Jenő Teraszon című festményén is, érzékeny ötvözetét adva Párizs és Róma kortárs tendenciáinak: a francia fővárosban töltött tanulóévei során megérintette az École de Paris inspiratív, örökké lüktető kulturális közege, megértette a kubizmus szerkesztési tanulságait felhasználó art deco látványos képi nyelvezetét, de évekig élt Itáliában is, a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként, ahol módja volt tanulmányozni a kortárs olasz festészet, a novecento italiano kiemelkedő mestereit. A most bemutatott alkotást vizsgálva azonban egyértelműnek látszik, hogy Medveczky számára a legfontosabb impulzust a reneszánsz klasszikus remekei adták: Giotto, Masaccio, Piero della Francesca, de mindenek előtt - formálásban és színkezelésben egyaránt - Michelangelo képeinek inspirációja érződik festői megoldásaiban. A testek szoborszerű plaszticitása, a felületek modellálása és jellegzetes színezése az olasz manierista festők munkáit idézi, az arcok megformálásának eleganciája pedig a francia klasszicista festőművész, Ingres arisztokratikus nőalakjait juttatja eszünkbe. Az alakokat övező környezet a reneszánsz példákat követő módon szerkesztett egyszerű, mélybe vezető építészeti tér, rafináltan egymás mellé sorolt, árnyékokkal felszabdalt síkokkal tagolva. A síkok határain végigfutó egyenesek merőleges vonalhálója, a modellek szoborszerű alakja és elrévedő tekintete mind a rendezettséget, állandóságot, az időtlenség érzetét keltik a szemlélőben. Medveczky finom stílusérzékének köszönhető, hogy néhány motívum alkalmazásával meglágyítja a feszes, hűvös kompozíciót, s ezzel art deco-s könnyedséget kölcsönöz a képnek. A mellvédre helyezett gazdag virágcsokor és a háttérben látható napernyős nőalak Róma klasszikus nyugalmát Párizs életszeretetével, eleganciájával fűszerezi meg.
      Az utoljára mintegy hetven évvel ezelőtt, a KUT művészcsoport budapesti kiállításán bemutatott festmény a korszak klasszicizáló tendenciáinak egyik legjelentősebb magyar reprezentánsa. Méltó módon képviseli a magyar festészet két világháború közötti korszakának egyik uralkodó stílusirányzatát.

      Hátoldalon: Munkácsy céh kiállítási címkéje 1934-ből, a vakráma merevítő keresztlécén KUT kiállítás címkéje

      KIÁLLÍTVA:
      - Nemzeti Szalon, 1934 tavasz. KUT kiállítás.

      REPRODUKÁLVA
      - Az Est, 1934. április 15.
      - Színházi Élet, 1934. április 28 - május 5. 60. l.
      - Nemzeti Magazin. 1934. május 27.
      - Modern MagyarFestészet 1919-1964, szerk. Kieselbach Tamás, Budapest, 2004. 885. kép

      IRODALOM
      - Lóránth László: Paletta. Jelen Könyvkiadó, é.n.
      - O. Jobbágyi Zsuzsa: Medveczky Jenő. Budapest, 1982.
      - P. Szücs Julianna: A római iskola. Budapest, 1987.
      MP

  6. Medveczky Jenő - Three graces
    1. A most bemutatott alkotást vizsgálva ?egyértelműnek látszik, hogy Medveczky számára a legfontosabb impulzust a reneszánsz klasszikus remekei adták: Giotto, Masaccio, Piero della Francesca, de mindenek előtt - formálásban és színkezelésben egyaránt - Michelangelo képeinek inspirációja érződik festői megoldásaiban. A testek szoborszerű plaszticitása, a felületek modellálása és jellegzetes színezése az olasz manierista festők munkáit idézi, az arcok megformálásának eleganciája pedig a francia klasszicista festőművész, Ingres arisztokratikus nőalakjait juttatja eszünkbe. Az alakokat övező környezet a reneszánsz példákat követő módon szerkesztett egyszerű, mélybe vezető építészeti tér, rafináltan egymás mellé sorolt, árnyékokkal felszabdalt síkokkal tagolva. A síkok határain végigfutó egyenesek merőleges vonalhálója, a modellek szoborszerű alakja és elrévedő tekintete mind a rendezettséget, állandóságot, az időtlenség érzetét keltik a szemlélőben. Medveczky finom stílusérzékének köszönhető, hogy néhány motívum alkalmazásával meglágyítja a feszes, hűvös kompozíciót, s ezzel art deco-s könnyedséget kölcsönöz a képnek. A mellvédre helyezett gazdag virágcsokor és a háttérben látható napernyős nőalak Róma klasszikus nyugalmát Párizs életszeretetével, eleganciájával fűszerezi meg.
      MP