Legkeresettebb alkotók
  • Batthyány Gyula keresett alkotó
    Batthyány Gyula
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Spányik Kornél keresett alkotó
    Spányik Kornél
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Perlrott Csaba Vilmos keresett alkotó
    Perlrott Csaba Vilmos
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László

Medveczky Jenő (1902-1969)

Életrajz

festő,
Savnik, Szepes vármegye, 1902. július - Budapest, 1969. április 27.

Vaszary János tanítványa a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd ösztöndíjjal Párizsban (1926) és Olaszországban tanult (1929). Munkásságának megítélését ezek a körülmények máig befolyásolják. Elnyerte a Szinyei Társaság nagydíját, a Képzőművészek Új Társasága díját. 1936-ban a Milánói Triennálén ezüstérmet, 1937-ben a Párizsi világkiállításon Diplome d’Honner-t kapott. 1939-ben és 1942-ben Ferenc József-díjjal, 1969-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki, az újklasszikus festészet jelentős hazai képviselője. Kampis Antal szerint a római ihletésű újklasszicizmus után a francia kubisták elveivel párhuzamos problematikát épített ki a maga számára. Korniss Dezső úgy látta, hogy a 30-as években Medveczkyt "egy lépés választotta el attól, hogy a tárgyias festészetet absztrakttá szűrje". Genthon István "a formai teljességre való törekvést" említi fő jellemzőjeként. "Az ember belső harmóniája, a síkra felrakott színek puritán egyszerűsége, egymásba szerkesztése jellemzi Medveczky Jenő művészetét". Ezt a korszerűség dolgában mindig szigorúan mérő Kassák Lajos állapította meg róla. Pogány Ö. Gábor szavaival nagy kört rajzol a művész köré: "Valahol a klasszikus mediterrán kultúra és az európai szintű nemzeti jellegzetesség koordinátáján lehet csak kijelölni pályáját". A művész ezt mondta önmagáról: "A forma megváltó erejében hiszek és annak értelmében munkálkodok. Így vagyok klasszicista..." Mindössze kettő hónapnyi római tartózkodására utalva hozzáteszi: "Műtörténeti értelemben vett klasszicizmust pedig előtte csinálta, utána már nem."

Mesterei . 

Vaszary János.

Egyéni kiállítások . 

1932  Gyűjteményes kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1946  Pécs
1962  Csók Galéria, Budapest
1969  Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1973  Emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest - Szolnok
1977  ~ grafikáinak kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Válogatott csoportos kiállítások . 

1932  Ernst Múzeum, Budapest csoportkiállítása
1938  Új Művészek Egyesülete kiállítása, Bécs - A Képzőművészek Új Társasága, az Új Művészek Egyesülete, a Szinyei Társaság tárlatain, hét alkalommal a Velencei Biennálén szerepeltek művei 1928 és 1942 között.

Köztéri művei .
- freskó (1937, Budapest, Szt. Flórián templom)
- sgraffito (1940, Budapest, Pongrácz úti lakótelep)
- falkép (1940, Homokkomárom, templom)
- falkép (1941, Tát, templom)
- freskó (1942, Budapest, MÁV Kórház)
- freskó (1947, Budapest, Pármány P. Hittudományi Akadémia)
- sgraffito (1955, Dunaújváros)
- pannó (1955, Budapest, Péterfy Sándor u. kórház)
- sgraffito (1966, Komló, Városháza)
- pannó (1967, Budapest, Műcsarnok).

Művek közgyűjteményekben .
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- 1987-től állandó kiállítása van Sárospatakon.

Irodalom .
- Lyka K.: ~ párizsi képei, Új Idők, 1937/1.
- Szegi P.: ~, tér és forma, 1947/1.
- Kampis A.: ~ről, Művészet, 1963/6.
- Devecseri G.: Homérosz megszállottja, Tükör, 1965. április 20.
- Perneczky G.: Kortársak szemével, Budapest, 1967
- B. Supka M.: ~ emlékkiállítás (kat. bev., 1973)
- P. Szűcs J.: Párizs vagy Róma?, Budapest, 1977/4.
- O. Jobbágyi Zs.: ~, Budapest, 1982.

Lexikális referencia

Magyar: MFGA:402
Külföldi: Vollmer:3/361